Egy távoli emlék.........

Kardos M Zsöte: Képzelt hajó

 

Zubogó hab dobol a kövön,
suttogó emlék bozótja hív,
angyalívű út, álmom öröm,
könnyű páraként térül a szív.

Képzelt hajóm éle vizet vág,
karom evez, lebben a légben,
létem súlytalan szalagként száll,
szél hintájába simul szépen.

Szapora remény a mozdulat,
mi ringat egyre föl és alá,
Napba nézek, szemem se rebben,
sós, hűvös homály hajol reá.

Zsibbadt lelkem hallgatag reszket,
hiszem, vársz túlsó part terein,
kimért, időtlen időm tiéd,
hozzád érek, Sors hullámain.