- Már
nagyon közeleg az indulás, ideje megismerkednetek a leghasznosabb tárgyatokkal,
mely, ha ügyesen használjátok, mindig a jó utat mutatja – egy kis szerkezetet
tett eléjük Gaspar. Ez GPS, amit a gazdag világban élő turisták, sportolók
használnak a túráikhoz. Nekem is nagy segítségemre volt idejövet. Ti nem egészen
arra fogtok menni, amerre én jöttem, mert az nehéz és veszélyes út volt. Sokan élnek
még arrafelé törvényen kívül, főleg Teheránba, a Fekete tenger környékén, a
törököknél, a rablás, gyilkosság mindennapos. Teljes káosz uralkodik
mindenfelé, az államok megszűntek, az erőszak uralma irányit mindent. Egy korty
vízért is képesek megölni benneteket. Legrosszabb a helyzet Teheránban és
környékén, de a Fekete tengernél sem jobb.
- Akkor
hova rejtsük az értékeinket? Apa azt ígérte, hogy odaadja az összes aranyát,
amit a barlangok mélyén talált, sőt a drágaköveit is – kérdezte ijedten
Esőcsepp.
Azt
elosztjátok, és a nyakatokba kötitek, jobbat nem tudok – felelte Gáspár.
- Mi most
merre menjünk? Merre lenne a legjobb?
- Nem
tudom, merre lenne a legjobb, csak azt, hogy merre rossz, drága fiam – felelt
Rasidnak Gáspár elgondolkodva.
- A ti
útvonalatok lehet, hogy hosszabb, de talán biztonságosabb, de a víz beszerzése
egészen biztos, hogy nehéz lesz. A ti utatok a vízen múlik, ha találtok,
szerencsések lesztek. Azért nem kell megijednetek, mert minden fontos víz
beszerző helyet pontosan megjelöltem, de csak Teheránig tudom bevinni. Ti Kermánsah
után más irányt vesztek. Vízlelő helyeket, amit én tudok, azt el is mondom,
sokszor. Utatokat több ezer qanat keresztezi, ezek földalatti vízcsatornák,
kutakkal. Errefelé nincsenek kiépítve, de arra már ősidők óta léteznek.. Ezek
közül már sok nem működik, nincs karbantartva, de nagyon sok még ma is ad
vizet. A GPS-n mind megjelölve, de a fele kút már biztosan kiapadt. A ti utatokon
először Shiráz, városát érintitek. Ezt a várost hajdan kétszáz éve, a háborúban
földig rombolták, omladozó palotákat találtok, de vizet is, ha szerencsétek
van. Csak csavargók, utazók állnak meg a romvárosba, éjszakára rejtőzzetek el
és ne gyújtsatok tüzet. Ez minden romvárosra igaz, vigyázzatok. Iszfahán városa
a következő hely, amit érintenetek kell, de ide ne térjetek be éjszakára, itt
dúl az erőszak, vizet kívül is találtok, ha lehet, gyorsan hagyjátok magatok
mögött. Kermánsah városa után majd átkeltek a Zagroszon, és északnak mentek és
elhagyjátok Irán földjét. Innentől tényleg óvatosan, többnyire éjszaka
menjetek, itt már a senki földjén vagytok, Vizet Moszul romjai között lehet,
hogy találtok, lehet, hogy nem. Találtok lakott városkákat, többnyire Kurdok
lakják, tőlük nem kell félni. Aleppó romjain
át Latakia kikötővárosáig juttok el, itt sok csavargóval, utazóval lesz
dolgotok, helyén legyen az eszetek. Senkinek ne higgyetek, senkiben ne bízzatok
meg, és kerüljétek az összetűzést. Itt kell megszabadulni a tevéktől, ha lehet
jó áron. majd innen hajóval Ciprus szigetére menjetek. Ott már találtok rendet
és biztonságot is, de a sziget belsejébe nem engednek be, csak a kikötőben
várhattok induló hajóra. Ciprusról mennek hajók az Európai Unó menekült
táboraiba. Felvisznek egészen Bulgária alá, hajdani Törökország területén még
sokat gyalogoltok az edirnei menekülttáborokig. Nem tudom mennyi idő alatt
értek oda, de ha ügyesek lesztek, akkor fél év múlva célba értek.
A két
fiatal csak bámult, sok volt számukra mindaz, amit Gáspár egy szuszra mondott.
Úgy érezték, hogy képtelenek megjegyezni, de Gáspár megnyugtatta őket.
folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése