KÖSZÖNTELEK LÁTOGATÓ!

Hogy erre jársz, az nem véletlen.

Örömömre szolgál, hogy megoszthatom veled a gondolataimat, tűnődéseimet az életről.

Sajnos a reklámok már bennünket sem kímélnek, ha a zene helyett azt hallod, lépj be újra.



2016. április 25., hétfő

New York-i klímacsúcs megállapodás margójára




A megállapodás most nem fulladt kudarcba, mert a legnagyobb szennyezők, Kína, India és Oroszország is aláírták, de vajon be is tartják az abban foglaltakat. Az emberiség nem fogja meghazudtolni önmagát, önző egyéni érdekeit fogja előtérbe helyezni, mit sem törődve a jövő nemzedékeivel. Az ember már csak ilyen, nem mintha nem látná a bajt, aminek már csak lassítása a megegyezés, megállításával már elkéstünk. A dolgok folynak a maguk vájta medrében, nincs gát, ami ezt megállíthatja.
Az ember telhetetlen, s mindig és minden időkben megmutatja, hogy övé ez a világ. Olvastam, vagy talán hallottam, egy történetet az ősemberről, akik kezdetben boldogok voltak, ha sikerült elejteniük egy mamutot, majd ügyesedtek, jobb fegyvereket készítettek, és elejtettek egyszerre két mamutot, de az ember az egyetlen állatfaj, amelyik képes a rugalmas együttműködésre nagy számban, behajtották az egész csordát a szurdokba és lemészárolták őket. Tehát az ősember óta nem változtunk, a mai nagy haszon reményében, képesek vagyunk vakon cselekedni, és a jövővel nem törődni, majd csak lesz valahogy elven.
Mi vagyunk a Föld urai, a legintelligensebb lény, hogy lehet az, hogy elpusztítjuk az egyetlen helyet, ahol létezhetünk?  Az ok bennünk rejlik. A fejlődés, a folytonos változás, képessé tett bennünket olyan technikai tudás elérésére, mellyel az erkölcsi intelligenciánk nem volt képes lépést tartani. Az ember természete nem változott az őskor óta. A fenntartható fejlődés elérése csak egy hiú ábránd a számunkra. Az ember nem fogja túlélni a fejlődését. A +miértjeink”, melynek köszönhetjük a mai fejlettnek hitt világunkat, a pusztulás felé visznek bennünket.  Az ember agya nem képes a hosszú távú gondolkodásra. A gyors döntésekre, és a rövid távú gondolkodásra fejlődött ki, de a ma élők többsége már látja a szomorú jövőnket, ami a pusztuláshoz vezető út lesz, még nem mielőttünk van közvetlenül ez az út, de az unokáink, már azon fognak járni.
Sorsuk nem fog eltérni az elődeik sorsától, háború, háborút fog érni, a vízért, az élhető területekért, a vallásaikért. Az ember ebben sem változik. A hajdani őseink teóriái, hogy egy hímnemű isten teremtett bennünket, – mennyire jellemző ez is ránk, a férfiuralom, mert ők az erősebbek - és ítélkezni fog felettünk, a cselekedeteink felett, ha nem tesszük ezt, ha nem harcolunk ezért, vagy azért. Gyűlölet keltés, kirekesztés a más vallásúak, a más bőrszínűek ellen, ez volt régen, de van ma is, és ez lesz a jövő is.
Mára már az emberiség, az orvostudomány fejlettségének dacára, betegesebb, mint hajdanán, ma nem a pestis pusztít, hanem a jólét betegségei a gazdagabb országokban, a szegényebbekben, a vízhiány a sivatagosodás átkai. Nem csak a testünk, az immunrendszerünk satnyul, de baj van az erkölcsi tartással is. A római birodalmat is a demokráciájuk degenerációja pusztította el. Ma már látható ez az európai államokban is. Az UNIÓ egyre nehezebben jut el a közös döntésekig.  Ezért fulladt kudarcba a klímacsúcs, bár ezek a csúcsok, már csak olyanok, mint eső után a köpönyeg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedvenceim