KÖSZÖNTELEK LÁTOGATÓ!

Hogy erre jársz, az nem véletlen.

Örömömre szolgál, hogy megoszthatom veled a gondolataimat, tűnődéseimet az életről.

Sajnos a reklámok már bennünket sem kímélnek, ha a zene helyett azt hallod, lépj be újra.



2012. május 26., szombat

Egy kis pihenő


Magam vagyok. Körülölel a létezés puha csendje. Lelkem belesüpped a nyugalom lágy párnájába. Vagyok. A világ zaja már csak távolról morajlik. Becsukott lelkem kizárja hangjait.

Mögöttem felcsattan egy madártrilla, megpihen a vállamon, finoman körbetáncol, majd könnyedén tovasuhan. Agyam kiejti a mindennapok gubancos gondjait. Nincs köröttem már semmi zavaró, egy kis béke röppent le mögém, mint könnyedén szálló pillangó. Ez a pillanat most az enyém, lelket simogató. Egész lényem ráhangolódik e szépséges csendre, a gondok rabságának láncszemei szerteszét gurulnak. Átlépek rajtuk, a lelkem szabadon szárnyal, mosolyog a világ körbe, körbe.

Kérdőn magamba nézek, miért e játékos kis pihenő? Visszanézve tisztán látom a mögöttem szerteszét heverő, testet-lelket lebéklyózó terheket. Átlépve őket, frissen, szinte ifjan, indulok egy új nap felé.

2 megjegyzés:

  1. Mint egy meditáció.
    A Te oldalad is új színekbe öltözött, szomorkás lett...

    VálaszTörlés
  2. Hát ez lélegzetelállítóan szépséges!

    VálaszTörlés

Kedvenceim