Boldog az, aki a világ titkait megoldja, de boldog az is, aki a világ titkait nem ismerve, gondtalan együgyűségben éli az életét. Persze a tudás nem biztosan érdem, mert kétélű fegyver az ember kezében, hiszen neki köszönhetjük a felemelkedésünket, de a tudás is fog elpusztítani bennünket.
Ha nem siettél volna előre, köszönthetnélek a hetvennyolcadik születésnapodon, számomra csak az emlékezést hagytad, oly messzire mentél, ahol a madár sem jár..
Kardos M. Zsöte versével gondolok rád ezen a szomorú napon.
Az emberiség menetel a kipusztulás útján, de nem csak a mi hibánk, ilyennek teremtettünk. Túlszaporodunk, satnyulunk a természetes kiválasztódás hiánya miatt, nincs más út csak a pusztulás. Lelakjuk a Földet, változik a számunkra kedvező időjárás, aminek köszönhetjük az életet. Hajdanán volt néhány jégkorszak, amikor éppen, hogy maradt élet a Földön. Megtehetnénk, hogy békében, viszonylagos "jólétben" töltjük el a még élhető időnket, de ehhez változnia kellene az emberi természetnek, és túl sokan is vagyunk már a békéhez. Ezek a gondolatok csak az enyémek, sokan sokféleképpen látjuk az emberiség jövőjét. Egy biztos, nem mi vagyunk az egyetlen földi civilizáció, volt már előttünk egy néhány, amelyik nyom nélkül eltűnt.
