Mi történne
a férjünkkel és az otthonunkkal, ha egyik napról a másikra eltűnnénk a föld
színéről, mert ugye manapság nem is lenne olyan abszurdnak tűnő dolog ez. A
férjek többsége úgy megszokta a kényelmet, fel sem tűnik, hogy azt a felesége
észrevétlen munkája teremti meg a számára. No persze vannak kivételek, akinek
nem inge ne vegye magára. Én azokról, többnyire közép, vagy idősebb korú
urakról beszélek, akik természetesnek veszik, hogy kiszolgálja a felesége, mert
szerintük, az bizony az ő reszortja. Ugyanis én vagyok a családfenntartó, igaz
a feleségem is dolgozik, de nem kellene. Ám ha kiharcolták, hát legyen, én nem
vagyok semmi jónak az elrontója, de a háztartást bizony akkor is nekik kell
vezetni, erről nem kezdünk vitát, mondják.
Egy nappal a feleség eltűnése után.
Mi a fene
van ma? Már este nyolc, és még nem jött haza. Már délután sem volt itthon, ha
jól emlékszem. Az ebéd az asztalon volt, megterítve. Még mérgelődtem is, hogy
hideg, kénytelen voltam betenni a mikróba. Hálóban az ágy sincs megvetve. Na, mindegy nézem a meccset tovább, ja,
kiveszek egy hideg sört is hozzá.
Atyaisten!
Már hajnali három óra, és én még a kanapén ülök felöltözve! Mi van? A feleségem sem szólt, hogy elaludtam a meccs
alatt. Nahát! Megyek levetkőzni és bebújok a paplan alá, még egy jót alhatok
hétig, majd reggel fürdök. Máskor is előfordult már.
Mi ez? Nincs
megágyazva? Még nem jött haza? Nem
emlékszem, hogy tegnap összevesztünk volna, vagy igen? A barátnőjétől is haza
szokott jönni időben. Hajnali háromkor nem telefonálgathatok sehova. Majd
reggel. Alszom tovább a kanapén.
Két nappal a feleség eltűnése után
- Kislányom,
nem tudod mi történt anyáddal, nincs itthon, már tegnap sem volt.
- Szia apa!
Az éjjeliszekrényeden van egy levél, abból mindent megtudsz. Bocsi, de
dolgozom, ha valami nem világos, akkor telefonálj.
Hát még a
hálóba sem voltam tegnap óta, hogy a fenébe láttam volna azt a levelet. Nem
értem, minek levelez velem, miért nem szólt, és mi a francnak rakta el az
ágyneműt, azt se tudom, hogyan kell megágyazni, na, jó kiveszem a párnám és a
paplanom, ennyit én is meg tudok csinálni. De eldugta azt a levelet, miért nem
rakta az ebédlőasztalra, már rég elolvastam volna. Na, nézzük mit ír! Majd a munkahelyemen elolvasom, még elkések.
Hú, de korog a gyomrom! Majd az úton beugrok a pékségbe és veszek reggelit
magamnak.
Az irodai
csendben nyugodtan hátra dőlve a kényelmes forgószékben végre kibonthatta a
levelet.
Drágám! Úgy döntöttem, hogy megváltoztatom az életem.
Eljött számomra a gondtalan nyugdíjas kor, a lányunk már rég éli az önálló
életét, hát én sem élem már tovább a régit. Jó volt, szép volt, de elég
volt. A hűtő tele van, minden holmid
kimosva, kivasalva, a lakás teljesen kitakarítva, bár ezekre eddig soha nem
figyeltél, mostantól neked kell magad után elrakodni, mosni, ebédet főzni, vagy
hozatsz magadnak. Ezen túl el kell mosogatnod, és neked kell a mosógépben
kimosni a ruháid, és ha nem akarsz gyűrött ruhákban járni, itt az ideje megtanulni
a vasalást. A csekkeket feladtam, de ezen túl neked kell rájuk figyelni, a
szokásos helyen megtalálod őket. Ha
valami elromlik, csináltasd meg, kérdezd meg a lányod, ha valamit nem tudsz. Ha
mindez számodra fárasztó, hát tarts házvezetőnőt, nem olcsó, de sokkal könnyebb
lesz a dolgod. Azért majd hazajövök látogatóba. Ne keress, most messzire
utaztam
Köszönet a
szép évekért, és nem kell hálálkodnod a gondoskodásért, mert észre sem vetted,
és sok mást sem, a munkádtól, és a sok tévénézéstől már engem sem. Sok sikert
az önálló élethez. Szerető feleséged
Ezt el kell
olvasnom még egyszer, mert nem bírom felfogni, azt hiszem elhagyott a
feleségem, de milyen orvul, legalább keresett volna maga helyett egy
házvezetőnőt. Nem is baj, majd megmutatom, hogy képes vagyok ellátni önmagam!
Ezek a nők olyan beképzeltek, azt hiszik, csak ők tudnak mindent. Ráadásul,
amit lehet, azt agyonbonyolítják. Egyszerűsíteni fogom a háztartás vezetését,
hiszen csak magam vagyok. Főzni csak hobbiból fogok, ha nagy néha vendég jön
hozzám. Takarítani egy hónapban csak egyszer kell, mert úgy sincs kosz, az ágy
vetetlen marad ezután, mosogatni ráérek hetente, amikor összegyűlik a szennyes
edény. Mosni sem kell sűrűn. Még hogy én
nem tudom ellátni magam? Majd én megmutatom. A virágaival nem fogok
foglalkozni, mind kidobom. A fűnyírás marad csak, az úgyis férfimunka, csak
elorozta előlem.
Két héttel a feleség eltűnése után
Levetett
ruhák sokasága hanyag eleganciával tarkítja a lakás egyhangúságát, a szemetes
kuka mellett halomban áll az üres pizzás és sörös dobozok tömkelege. A
mosogató, és pult teljes hosszúságában megrakva az elővett élelmiszerekkel, tárgyakkal,
mosatlan edényekkel, sörös üvegekkel.
- Mosogatni
kellene már! Nincs sok kedvem hozzá, össze kellene szedni a szennyes edényeket
egy kupacba. Majd holnap!
Egy hónappal a feleség eltűnése után
A ruhák az
egyszerűség kedvéért már nem kerülnek a szekrénybe, fiókokba, a szárítóról
egyszerűbb felöltözni, hiszen ott van minden a szemünk előtt. A vasalás csak
árampazarlás, a ház ura szerint. Változás csak annyi, hogy a szétdobált pizzás
és sörös dobozok között kell bevergődni a konyhába. A pulton, a konyhai
csendélet káosza felett ragyogó zöld legyecskék zümmögve kergetőznek a kis
fürge muslicákkal.
- No, majd
holnap, úgyis hétvége lesz.
Két hónappal a feleség eltűnése után
Mi a rosseb!
Nem is tudtam, hogy fű is kalászt nevel, most akkor aratni kell, vagy füvet nyírni. A szomszéd szerint először kaszálni, csak
utána nyírni. Nem is tudok kaszálni, és
kaszám sincs, legalább beérik a fűmagom.
- Ejnye,
kislányom, miért nem szóltál, hogy jössz, akkor egy kis rendet raktam volna.
- Apa
szóltam egy takarító cégnek. Holnap kezdenek, de dupla pénzért dolgoznak, nagy
a kosz. Addig gyere hozzám, hogy ne legyél láb alatt.
- Jó megyek!
Ígérem, hogy többet nem kell hívnod őket, megtartom a rendet.
Egy évvel a feleség eltűnése után
- Apa jönnek
a takarítók, szedd a holmidat és gyere!
Ez bizony így van!!
VálaszTörlésNem volt nehéz megírnom!
VálaszTörlésNagyon tetszett Ibolya!!
VálaszTörlésJó kedvem lett tőle.
Egyszer mentem el egy hétre a gyerekekhez, telefonált a férjem, hogy maradjak nyugodtan, de nem is tudta, hogy itt ilyen sok dolog van. Mondtam, akkor maradok még, hogy kellően megjegyezzed.
Nagy igazságot írtál Ibolya. Szerencsére azért akadnak kivételek is, de gyorsan hozzá is teszem, mindkettő magtartás forma jelentősen az anya érdeme is. S persze a lényeg fejben van, mennyire szereti, becsüli azt a nőt, akit társul maga mellé választott.
VálaszTörlésAz írásod nagyon tetszett, mint mindig. :)