“Rendkívül
érdekes módon sok ember elfogadja, hogy az egész világegyetemet törvények
irányítják, de amikor a saját életükről, sikereikről és bukásaikról van szó,
akkor sorsról, szerencséről, “szerencsés véletlenekről” beszélnek. Pedig te is
a világegyetem része vagy, és a te életed is teljesen azoknak a törvényeknek
engedelmeskedik, amelyeknek a Hold, a csillagok és a kertedben növő gaz. És te
vagy annak az oka, ami az életedben történik. Te okozod a gondolataiddal.”(Andrew Matthews – Élj Vidáman)
Gyermekként
nem ismerve a világot, abban a boldog hitben éltem, hogy a körülöttem lévő
világmindenségben mindenki úgy él, ahogy én látom azt magam körül. Ma már
megöregedve szomorúan veszem tudomásul, hogy a világunkban mindig eluralkodott
az egyenlőtlenségek bábeli zűrzavara. Ez jó is, és egyben rossz is - gondolom. Kezdeném
a gazdasági egyenlőtlenségekkel. A világ kétharmadában a gazdaság elmaradott,
van olyan afrikai ország, ahol nem is létezik gazdaság, se kivitel, se
behozatal nincs, a nyomor alsó szintjén és politikai anarchiában tengődnek az
emberek. Dél-amerikai országok sincsenek jó helyzetben.
A
legfejlettebb országok fogyasztói társadalma teszi ki a világ 20 százalékát, ám
ők is élik fel a világ termelésének 80 százalékát, egyenlőtlenségek egy része
innen ered. Vajon ezt a gondolatainkkal alakítottuk így? A fejlett világban egy
újabb ipari forradalom zajlik mostanság, automatizálás, robotok, mesterséges
intelligencia, okos telefonok és a sharing
economy terjedése miatt. Mindezek miatt nálunk is nő, a jóléti
országokon belül is, a társadalmi egyenlőtlenség. Nagyobb verseny, nagyobb
egyenlőtlenség. Ami majd oda vezet, hogy az emberi faj egy kis létszámú
„istenségekből” fog állni, és mindenki másból, akiket ők, az „istenségek”
láthatatlanul fognak minden téren irányítani. Vajon ezt is gondolatainkkal
tesszük majd ilyenné, vagy ez az emberi fejlődés természetes útja? Nem lesz más
lehetőségünk a világ nagy problémáinak - mint a környezet károsítása, globális
felmelegedés, a terrorizmus elterjedése, a túlnépesedés – megoldására?
Emberi élet
egyenlőtlenségei, ma már, a médiának köszönhetően, mindenki számára
nyilvánvalóak. A gazdag országokban például gyermekkultusz dívik, míg a
legszegényebbekben, főleg a túlnépesedett, nagy társadalmi különbségek
államaiban, mint India, a gyermek többnyire egy újabb dolgos kezet jelent a
családban, már ha van családja, mert aki az utcán jött a világra ott is hal
meg. Nem is beszélve a nők, leánygyermekek elnyomásáról. A női egyenjogúsággal
globális szinten van baj. A gazdag országokban sincs még teljes egyenlőség,
csak jogilag, a gyakorlat mást mutat. Mennél szegényebb egy ország annál
kevesebb a nő a politikai életben, törvényhozásban, és a gazdaság
irányításában. A fizetésekben sincs meg
mindenhol az egyenlő munka, egyenlő bér elvének megléte. A harmadik világban a
nők helyzete fényévekre van elmaradva, de vannak gazdag országok is, ahol nem
tekintenek emberként a nőkre, a férfiaknál alacsonyabb rendűnek gondolják, a
vallásuk, és a kultúrájuk is ezt erősítik meg számukra.
Nem tudom
milyen gondolatokkal érte ezt el az ember. Egy biztos, valóban az univerzum
gyermekei vagyunk, életünket a mindenség törvényei irányítják, de a
gondolataink teremtő erejűek, amivel úgy tűnik nem bántunk jó gazda módjára,
mert mióta világ a világ, az egyenlőtlenségek bábeli zűrzavara uralja létünket.
Minden gondolatkisérlettel az a baj, hogy nem tud kiinduló pontot adni. Talán, ha "leszoknánk" az evésről...
VálaszTörlésKedves Lajos ez egy tökéletes ötlet, a fele problémánk egy hónapon belül megoldódna, igaz a terrorizmus nem, mert halomra ölnék a rendbontókat, de az is csak rövid ideig tartana. A teremtő elégedetten csapná össze a tenyerét, tökéleteset alkottam, az önmagát megsemmisítő embert. Imádok teremteni, most kezdhetem előröl az alkotást.De milyen is legyen a következő emberi faj?
VálaszTörlésCsak azt a kedvenc ideámat akartam körvonalazni, hogy két világban élünk. Amíg a szellem önmagában nem lesz képes materiális dolgokat teremteni, ez a két világ marad. Persze szellemi "spekulációkból" teremtőd(het)nek dolgok, de amíg a szellem a test közbenjárása nélkül nem lesz képest ellátni magát energiával, addig csűrhet-csavarhatja a szavakat, fogalmakat, az ember marad az ami.
TörlésHát akkor kedves Lajos akkor marad minden a régiben, test nélkül nincs szellem, fordítva azért megeshet.
VálaszTörlés